Tiszta Politika

Tiszta Politika

Választás... Határtalanul?

2018. január 20. - Máté Hanyecz

A mai bejegyzésemben egy igazán érzékeny témát szeretnék boncolgatni, egy olyan témát amelyről mindenkinek megvan a véleménye. Éppen ezért (és egyes politikai erők uszításának hatására) ez a téma hatalmas indulatokat és ellentéteket képes kiváltani az emberekből, és előáll a helyzet amikor magyar a magyarral harcol.

Ez a téma nem más, mint a határon túli magyarok szavazati joga.

Kezdjünk is egy kis történelmi áttekintéssel:

2001-ben az Orbán-kormány az európai normákkal ellentétesnek tartotta a határon túli magyarok kettős állampolgárságát. 

2004-es népszavazáson a Fidesz és az MDF a kettős állampolgárság mellett, még az MSZP és az SZDSZ a kettős állampolgárság ellen kampányolt.

A népszavazás végül eredménytelenül zárult, mert sem az  igenek, sem a nemek aránya nem érte el az akkor szükséges, összes szavazásra jogosult állampolgár 25%-nak a támogatását.

2010-ben a Fidesz-KDNP kormány megszavazta a határon túli magyarok állampolgárságát, amellyel együtt jár a szavazati joguk is.

Ez a döntés a mai napig éles vitákat vált ki, és a mai napig kampánytémája egyes pártoknak. 

A probléma ott kezdődik, hogy a Fidesz és a Demokratikus Koalíció is csak kampányeszköznek tekinti magyar testvéreinket. Mindketten a hatalom megszerzésének/megtartásának eszközét látják bennük és egy politikai termékké silányítják az egyébként valós és fontos kérdést.

A Fidesz a szavazatszerzés lehetőségét látja a határon túliakban, és próbálja kihasználni kiszolgáltatott helyzetüket, ezért valós segítség helyett magyar adóforintokból épít stadionokat és pénzel egyházakat. Ez a külhoni magyarok problémait semmilyen szinten nem oldja meg, és helyzetüket sem javítják. Ellenben a módszer hatásos ha rápillantunk a 2014-ben leadott levélszavazatok eredményeire láthatjuk, hogy a "szavazatvásárlás" sikeres.levelszavazatok.jpg

A másik probléma a határon túliak szavazati jogával, hogy ők szavazhatnak levélben, szemben a külföldre kivándorolt magyarokkal. Ez mintapéldája a kettős mércének, és a kivándoroltakat másodrendű állampolgárként kezelik.(mivel ők valószínűleg nem a jelenlegi kormánypártot támogatnák)

 

2014-ben a levélszavazatok segítségével szerzett ismételten 2/3-ot a Fidesz-KDNP

Éppen ennek hatására a kormányváltást sürgető szavazókban egyre inkább megfogalmazódott az a gondolat, hogy helytelen a külhoni magyaroknak szavazati jogot adni, mert a Fidesz-KDNP gyakorlatilag megvásárolja a szavazatukat.

Ezt az igazságtalanság-érzetet lovagolta meg Gyurcsány Ferenc és pártja a Demokratikus Koalíció, akiknek mindig remek érzéke volt ahhoz, hogyan lehet bárkiből ellenséget csinálni.( akárcsak Orbán Viktornak)

Gyurcsány elkezdett komoly kampányt folytatni a határon túli magyarok ellen, ezzel ismét kiélezve az ellentéteket, és akárcsak Orbán Viktor gyűlöletet szít emberek között, mindössze a ellenség "tárgya" más.

Véleményem szerint egyik verzió sem megoldás... nem kell az indulatokat felkorbácsolni, az ellentéteket szítani.

Úgy gondolom, hogy a határon túliaknak is kijár a képviselet, elvégre ők is magyarok, de az sem szerencsés, hogy a Fidesz ezzel visszaél, és olyan emberek szólhatnak bele a belügyekbe akik nem viselik döntésük következményeit.

A legjobb megoldás szerintem az, ha szavazhatnak a határon túli magyarok, de nem parlamenti képviselőt választanának, hanem egy külön parlamenti bizottságba küldhetnének képviselőt, akik feladata az lenne, hogy a magyar határokon kívül élő magyarok életkörülményeinek javítására nyújtanak be javaslatokat a parlament számára.

Fontos még megemlíteni, hogy ez a jog nem csak a Trianon miatt elcsatolt területeken élő magyaroknak járna, hanem minden magyarnak aki külföldön, olyan országban él, ahol számottevő magyar kisebbség van. Ők azonban pártlistákra is szavazhatnának, és természetesen számukra is elérhető lenne a levélben szavazás lehetősége.

Ezzel a megoldással több problémát is meg lehetne oldani:

- Nem tudna az aktuális hatalom szavazatokat vásárolni

- A határon túliaknak is lenne képviselete, és jogérvényesítő képessége

- Megszűnne a magyarok között emiatt kialakult ellentét

- A belügyekbe csak azok szólnának bele, akik viselik döntésük következményét.

Hozzászólásban örömmel fogadom az Önök véleményét, arról mi lenne a legjobb döntés a kérdésben!

A bejegyzés trackback címe:

https://hanyeczmate.blog.hu/api/trackback/id/tr2013590363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tip 2018.01.21. 22:10:50

"A másik probléma a határon túliak szavazati jogával, hogy ők szavazhatnak levélben, szemben a külföldre kivándorolt magyarokkal." - ez hülyeség, amit többek között a Gyurcsány terjeszt. Az szavazhat levélben, akinek nincs Magyarországon lakcíme. Aki kivándorol, és annak rendje és módja szerint megszünteti magyarországi lakcímét, az szavazhat levélben.

Nyilván a Gyurcsány sem kommunikál egyenesen ebben a kérdésben, hiszen neki is csak a heccelés a célja.

Máté Hanyecz 2018.01.21. 23:19:36

Abban igaza van, hogy amennyiben valakinek van kulfoldi lakcime es ittjoni nincs akkor szavazhat levelben, de a legtobben akik kivandorolnak nem szuntetik meg az itthoni lakcimuket, azert sem mert a kesobbiekben terveznek visszaterni Magyarorszagra.

tip 2018.01.21. 23:38:33

Hát, ha visszaköltöztek Magyarországra, akkor jelentkezzenek be újra. Ez a szabály. Ha egyszer annyira fontos az a levélszavazás, akkor ne a kifogásokat keressék.

chrisred 2018.01.22. 04:56:55

@tip: De ha egy kettős állampolgár vándorol ki a szomszédos országból nyugatra, és nem szünteti meg a hazai lakcímét, ugyanúgy szavazhat levélben, míg aki Magyarországról megy ki, annak el kell mennie a magyar követségre.

DFK 2018.01.22. 05:14:10

@chrisred: nem érted, ugye? Az szavazhat levélben, akinek nincs Mo-i lakcíme. Ahogy a nyugaton dolgozóknak szabályszerűen meg kellene szüntetniük a MO-i lakcímüket...

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.01.22. 05:21:10

Ez a ballib mítosz csak nem múlik.

Mi a valóság? SEMMI gond azzal, ha egy állampolgár szavaz.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.01.22. 05:22:25

@chrisred:

Nincs mo-i lakcím = 1 szavazat, levélben.
Van mo-i lakcím = 2 szavazat, személyesen.

Mi a gond?

chrisred 2018.01.22. 05:38:01

@DFK: Nem hiszem, hogy a választópolgároknak kellene alkalmazkodniuk egy politikai célok miatt szándékosan egyenlőtlenre alkotott törvényhez. Aki ragaszkodik ahhoz, hogy magyarországi választókörzetben szavazhasson magyar pártlistára és helyi egyéni képviselőjelöltre, annak legyen az adott választókörzetben lakcíme. Akinek nincs, az a saját külföldi körzetében szavazzon a saját politikai szervezetésre és egyéni jelöltjére.

jandera 2018.01.22. 06:47:23

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár:

Azért, mert semmi közöd a magyar ügyekhez bulgáriából!
" Kibic fogd be a szád, mert pofán vernek még ma "
( Svejkből )

Void Bunkoid 2018.01.22. 07:35:06

@jandera: na ja, viszont SZERETNÉ, hogy legyen köze, pont úgy, mint a főnöke, Vlagyimir Vlagyimirovics.

chrisred 2018.01.22. 07:37:10

@chrisred: Mert egy statisztikai adaton alapul a valós élethelyzetre tekintet nélkül.

tip 2018.01.22. 09:06:16

@chrisred: Magyarországnak semmi köze ahhoz, hogy egy szomszédos vagy bármilyen ország hogyan kezeli a saját lakcímnyilvántartását. A lakcím az EU-n belül is tagállami hatáskör; van, ahol egyáltalán nincs is lakcímbejelentés. Magyarországon történetesen van, és szabály szerint történetesen a polgár tényleges lakóhelyét kell, hogy tartalmazza. Ha tehát eltérés van a valós élethelyzet és a "statisztikai adat" (dehogy statisztikai!) között, akkor a polgárnak van tennivalója, mégpedig a tényleges lakcímének a bejelentése.

maxval bircaman szeredőci szürke proletár · http://www.bircahang.org 2018.01.22. 09:14:04

@jandera:

Azt mondod, legyen kuss Sorosnak, mert az USA-ban él? Atya Isten, te fasiszta vagy!!!

tip 2018.01.22. 09:35:52

@jandera: a magyar ügyekhez Erdélyből, Felvidékről meg Bulgáriából szerinted nincs senkinek köze. Eddig OK.

Burgenlandból, Bajorországból, Skóciából, Svédországból van?

jandera 2018.01.22. 11:25:35

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár:
Szerinted én fasiszta vagyok. Szerintem nem vagyok az. Te kibic vagy.
@tip: Nekik sincs

tip 2018.01.22. 11:40:57

@jandera: szerintem sincs. Csakhogy akkor nem levélszavazást kellene adni a kivándorolt, de itt bejelentve "felejtett" magyaroknak, hanem egyáltalán semmilyet.

jandera 2018.01.22. 14:05:25

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár:

Attól, hogy egy kocsmában iszunk, még nem szólhatsz bele az ultimba, ha nem játszol!

@tip:

Igazad van teljes mértékben.

jandera 2018.01.22. 14:54:41

@maxval bircaman szeredőci szürke proletár:

Esetleg a kocsmában...
Ultiban nincs törzsvendég. Illetve lehet, de az már másik asztal...

jandera 2018.01.22. 15:48:47

Az nem asztal te! Az nyaktiló.
De attól még kibic vagy!

chrisred 2018.01.23. 05:27:42

@tip: A magyar államnak pedig az a fontos kötelezettsége van, hogy a magyar választópolgárokat egyenlő módon kezelje. Nem támaszthat a választójog gyakorlásához különböző feltételeket. Ahogy írod, más országokban teljesen random, hogy létezik-e központi lakcímnyilvántartás, ezért általános feltételként az aktuális lakcím bejelentése a levélszavazáshoz sérti a jogegyenlőséget.

tip 2018.01.23. 09:09:42

@chrisred: teljes félreértés. A lakcímbejelentés kötelezettsége Magyarország területén minden magyar (sőt, nem magyar) állampolgárra érvényes, megkülönböztetés nélkül. Kapásból nem tudnék olyan államot mondani, ahol a lakóhelytől teljesen független a választójog (még abban az államban sem, ahol egyébként nincs a miénkhez hasonló lakcímbejelentés, pl. Nagy-Britannia - az nem azt jelenti, hogy ne számítana, hol él a választópolgár). Az aktuális lakcím bejelentése nem pusztán a levélszavazás feltétele, hanem a lakosok alapvető kötelessége. Az államnak minden joga megvan a közigazgatást, a lakcímbejelentést beleértve, a fennhatósága alá eső területen úgy szervezni, ahogy jónak látja. A kötelező lakcímbejelentés és a lakcímhez kötött választójog egyébként már legalább harminc éve létező szabály.

chrisred 2018.01.24. 05:35:44

@tip: Tévedés. 2010-től a magyarországi lakcím/tartózkodási hely/stb. nem kötelező feltétele a választójognak. Ettől kezdve az országgyűlési választásokon való részvétel minden magyar állampolgárt megillet, a magyarországi lakóhely csak azt a plusz opcionális lehetőséget adja, hogy a választópolgár leadhat szavazatot a lakóhelye szerinti egyéni képviselőjelöltre is, valamint részt vehet a helyhatósági választásokon és az EP magyarországi választásain. Na most ez a plusz lehetőség nálad (meg sajnos a törvényalkotóknál is) abszurd módon kötelezettséggé változott, és nem jogosultságként jelentkezik, hanem hátrányként, amit csak akkor vakarhat le magáról a választópolgár, ha lemond a magyarországi lakcíméről. Tipikus esete annak, hogy a farok csóválja az ebet, a lakcímkártya felülírja az alaptörvényt.

tip 2018.01.24. 09:20:50

@chrisred: nemnem, olyasmit adsz a számba, amit nem mondtam. Természetesen tudom, hogy egy ideje nem csak a magyarországi lakosoknak van választójoga a magyar országgyűlési választásokon, és nem is állítottam semmi ezzel ellenkezőt. Csupán annyit, hogy a lakcímbejelentés kötelező, és a választójog a lakcímhez kötött. Akár külföldi is lehet a lakcím. Egy magyarországi lakos huszonnyolc éve már csak a szavazás napján Magyarországon, illetve, ha a szavazás napján külföldön tartózkodik, akkor valamelyik követségen adhatja le a szavazatát. Ebben SEMMI változás nem történt. Ezzel szemben mit hazudsz te? "ez a plusz lehetőség nálad (meg sajnos a törvényalkotóknál is) abszurd módon kötelezettséggé változott". SEMMI sem változott ezzel kapcsolatban. Az sem változott, hogy a lakcimet KÖTELEZŐ bejelenteni; aki külföldre költözik, annak pedig a külföldre költözés tényét kötelező bejelentenie. Pontosan azért, mert a lakóhelytől számtalan jogviszony függ a szociális biztonságtól kezdve az adózáson át a választójogig; és ha a lakcímről téves információja van a közigazgatásnak, akkor ezek a jogosultságok tévesen lesznek kezelve. Az újdonság az, hogy aki külföldre költözött, annak újabban választójoga van (még ha csonka is), és azt levélszavazás útján gyakorolhatja. Ez az új LEHETŐSÉG, minden más maradt a régiben.

chrisred 2018.01.24. 17:51:59

@tip: Te meg azt hazudod, hogy annak van csonka választójoga, aki külföldre költözött. Holott annak van, akinek nincs magyarországi lakcíme. Tehát nem igaz, hogy a választójog lakcímhez kötött. Akinek nincs magyarországi lakcíme, semmit nem köteles bejelenteni. Értem, hogy neked szimpatikusak azok a rendőrállamok, ahol ahhoz is engedélyt kell/kellett kérni, ha valaki át akart menni a szomszéd faluba.

A szociális biztonság nem jogviszony, az adózás főszabály szerint nem lakcímhez, hanem az adóköteles tevékenység végzésének címéhez kötődik. És ahogy már egyszer megpróbáltam elmagyarázni, maga a választójog semmiben nem kötődik a lakcímhez. A választójog gyakorlása bizonyos választásoknál értelemszerűen az adott helyen lakóknál értelmezhető. Ennyi. Aki nem tudja igazolni azt, hogy az adott területen él, nem választhat. De ez nem szankciója a lakcím hiányának, egyszerűen ez a rendszer így működik. De az országgyűlési választások pártlistája nem tartozik ezek közé.

tip 2018.01.25. 09:10:21

@chrisred: nemnem, te hazudsz.

A bejelentett lakcímnek és a polgár lakóhelyének szabály szerint összhangban kell lennie. Ha nincs összhangban, akkor a polgár van mulasztásban. Az állam nem tehet arról, ha a polgár elmulasztja a lakcímbejelentést (külföldre költözés bejelentését), emiatt elesik olyan dolgoktól, amelyek járnának neki (például a levélszavazás). Aki levélszavazással szeretne választani, annak regisztrálnia kell, a külföldi lakcímével (különben hová küldenék a szavazólapot?).

Hogyne lenne jogviszony a szociális biztonság, az adózásból sokfajta van, és némelyik lakcímhez is kötődik, és mint azt megállapítottuk, a választójog nagyon is kötődik a lakcímhez a jogszabály szerint, mert függ tőle.

tip 2018.01.25. 09:15:25

@chrisred: csak néhány példa a választójog lakcímhez kötöttségéhez: helyhatósági választáson csak helyi lakosnak van választójoga, országgyűlési választáson csak a választókerület lakosai szavazhatnak a választókerület egyéni jelöltjére, az országgyűlési választáson pártlistára csak azok szavazhatnak levélben, akiknek nincs Magyarországon lakóhelyük, az európai választásokon a szavazás helyét meghatározza a lakóhely, és így tovább.

tip 2018.01.25. 09:56:20

@chrisred: már megint olyasmit adsz a számba, amit nem mondtam. "azt hazudod, hogy annak van csonka választójoga, aki külföldre költözött. Holott annak van, akinek nincs magyarországi lakcíme" - írod, mintha azt állítottam volna, hogy CSAK annak csonka a választójoga, aki egyszer már Magyarországon élt, és azután külföldre költözött. Ezzel szemben én azt állítottam: "aki külföldre költözött, annak újabban választójoga van (még ha csonka is)", vagyis nem állítottam, hogy másokra ne vonatkozna az új, csonka választójog. A lényeggel láthatóan nem tudsz vitatkozni, ezért olyasmibe próbálsz belekötni, aminek nincs köze a lényeghez, de még ez is csak csúsztatással megy. Próbálj meg kissé magasabb szintet megütni, mert ennek így nem sok értelme van.

chrisred 2018.01.25. 09:57:51

@tip: Továbbra is csak ebben az 1984 hangulatú, mindenható állambácsi szerepben tudsz gondolkodni. Egyébként nincs olyan szabály, hogy neked külföldre utazáskor előre el kell döntened, hogy ideiglenesnek vagy véglegesnek szánod. Ha egy magyar állampolgár megtartja a magyarországi lakcímét, mert még vacillál, ehhez joga van. Ha esetleg egy másik állam területén lakik. Ha esetleg megszegi abban az országban a lakcímbejelentési kötelezettségét, hogy megtartsa a magyarországi lakcímét, ejnye-bejnye, csúnya dolog, dádá - de az tuti, hogy a magyar választójogát nem érinti.

Argumentum a maiore ad minus jogelv: akinek többhöz van joga, jogosult a kevesebbre is. Ha valaki jogosult az országgyűlési választásokon a pártlistára és az egyéni jelöltre is leadni a szavazatát, csupán ezzel a jogával él, amikor annak ismeretében, hogy a szavazókörzetébe eljutás nehézségeket okoz, a levélszavazást választja. Az állam köteles elősegíteni ennek a lehetőégnek a megvalósítását, egyébként alkotmánysértést követ el.

chrisred 2018.01.25. 10:00:46

@tip: Ezt adtam a szádba? "Az újdonság az, hogy aki külföldre költözött, annak újabban választójoga van (még ha csonka is), és azt levélszavazás útján gyakorolhatja."

tip 2018.01.25. 10:07:57

@chrisred: olyan szabály nincs, hogy "véglegesen" kell külföldre költözni. Az régebben volt, hogy aki disszidált, az többet nem jöhetett haza. Most az van, hogy amikor kiköltözik, akkor "kijelentkezik", amikor meg hazajön, itt bejelentkezik. Ennyi. Aki erre nem hajlandó, hanem különféle okokból "megtartja" a magyarországi bejelentett lakcímét, az ne panaszkodjon, hogy az állam úgy kezeli, mint egy magyarországi lakost. Nincs más lehetősége ugyanis: a lakcímbejelentés pont arra való, hogy a közigazgatásnak fogalma legyen arról, ki hol lakik. Aki Magyarországon él, az fáradjon be a szavazókörbe; de még ezen felül is van lehetősége a választókörzetén kívül, vagy akár külföldön is leadni a szavazatát, huszonnyolc éve változatlanul. Érdekes módon 2011 előtt ez nem volt gond. Aki külföldön él és levélszavazni akar, az jelentkezzen ki, és tádá: szavazhat levélben. Aki akar valamit, az megoldásokat keres, aki nem akar valamit, az kifogásokat.

tip 2018.01.25. 10:08:48

@chrisred: ne haragudj, de olvasd végig a saját hozzászólásodat, hogy mit adtál a számba. A színvonalad lassan kezd dedós lenni.

chrisred 2018.01.27. 15:19:53

@tip: Ezek szerint nagyon tájékozott lehetsz a témában. 2013 márciusa óta nem kell bejelenteni a három hónapnál hosszabb időtartamú külföldre távozást:

index.hu/belfold/2013/03/26/raijesztettek_a_kulfoldon_elo_magyarokra/

2011-ig nem volt mód levélszavazásra, tehát tökéletesen érdektelen, hogy akkor milyen szabályok vonatkoztak a külföldön tartózkodókra. Semmivel nem tudod alátámasztani, hogy miért kellene kijelentkezni valakinek ahhoz, hogy módja legyen a levélszavazásra.

tip 2018.01.27. 15:47:33

@chrisred: a te hatalmas félreértésed abban rejlik, hogy a lakcímbejelentésre te előnyök szerzésének opcionális eszközeként tekintesz, egyfajta áruként, ahol reklamálhatsz, ha nem kívánt hatása van a terméknek. Holott erről szó sincs.

Ez pontosan ugyanaz a mentalitás, amivel romániai, bulgáriai stb. polgárok Németországban lakcímet "létesítenek" előnyszerzés céljából (igazából hamisítanak, mert ténylegesen nem laknak ott), aztán csodálkoznak, ha biztosítást meg adót kell fizetniük.

A lakcímet kötelező bejelenteni. Ennyi. Ha magyarországi lakcímet jelentesz be, akkor magyarországi lakosként fognak rád tekinteni. Meglepő?

2011 előtt SEM szavazhattál levélben. Hol a nehezítés?

2013-ban az ideiglenes külföldön tartózkodás (afféle hosszú nyaralás) bejelentése nevű eljárás szűnt meg, abból az okból, mert a kutya sem használta. Az ideiglenes külföldi tartózkodást ma nem kötelező bejelenteni, és régebben sem változtatta meg a külföldön tartózkodó személy jogállását, azaz belföldinek számított és számít ma is többek között a választójog szempontjából is. Nem is lehetne másként, hiszen ha a közigazgatásnak nincs tudomása arról, hogy a polgár már nem az ország területén él, akkor nem is tudja másként kezelni, és ezt nem lehet a közigazgatásnak felróni.

Az "ideiglenes" külföldi tartózkodás bejelentésének azért sem volt már értelme, mert olyan sincs, hogy "végleges" külföldi tartózkodás. Lakcímbejelentéskor ugyanis nem kell megígérni, hogy a polgár többé nem változtatja meg a lakcímét, vagy külföldi letelepedésből soha nem tér vissza. Éppen ezért az alapeset az, hogy aki külföldre költözik, az ezt a tényt bejelenti. Aki ezt elmulasztja, annak jelenleg nem kell büntetéssel számolnia, de nyilvánvalóan továbbra is úgy fogják kezelni, mint a többi belföldit, micsoda meglepetés.

Amennyiben a törvényhozó legitim módon választójogot adott az országhatáron túl élő állampolgárainak, sajátos szabályokkal, akkor az ellenkezésnek nem az a helyes módja, hogy követeljük a magukat országhatáron belül élőnek hazudók számára is ugyanazt az elbánást. A megoldás az, hogy a polgár megszünteti az országhatáron belül élés látszatát, azaz kijelentkezik.

chrisred 2018.01.29. 06:01:45

@tip: "a te hatalmas félreértésed abban rejlik, hogy a lakcímbejelentésre te előnyök szerzésének opcionális eszközeként tekintesz, egyfajta áruként, ahol reklamálhatsz, ha nem kívánt hatása van a terméknek. Holott erről szó sincs."

Hazugság, semmi olyasmit nem írtam, ami ezt alátámasztaná. A lakcímbejelentés XIX. századi bürokratikus megoldás az alattvalók lajstromozására, lényegében a röghözkötésből kinőtt társadalmakra jellemző. A XXI. századi társadalomban lényegében csak szívatásra alkalmas, ha mondjuk olyan helyre költözöl, ahol tisztázatlanok a tulajdonviszonyok, vért izzadhatsz, mire eleget teszel ennek az állampolgári kötelezettségednek. Nem mintha amúgy bárkit is érdekelne, hol laksz.

"2013-ban az ideiglenes külföldön tartózkodás (afféle hosszú nyaralás) bejelentése nevű eljárás szűnt meg, abból az okból, mert a kutya sem használta."

Tévedés, a hosszú nyaralás a maximum 90 napig tartó vízumos külföldi tartózkodás (lényegében turista kategória). A három hónapon túli tartózkodás már valamilyen igazolt jogviszonyon (családi, tanulmányi, egészségügyi, foglalkoztatási stb.) alapul. A "végleges" külföldi tartózkodás, bármennyire is meglepetésként fog érni, a letelepedés. Ez a forma, ami mindenképpen bejelentésköteles, mert ezt követően az illető már nem hazajön Magyarországra.

"Az ideiglenes külföldi tartózkodást ma nem kötelező bejelenteni, és régebben sem változtatta meg a külföldön tartózkodó személy jogállását, azaz belföldinek számított és számít ma is többek között a választójog szempontjából is."

Kezdesz belezavarodni, most már nem a lakcím számít? Egyébként a választójog szempontjából nincs olyan, hogy belföldi és külföldi.

"2011 előtt SEM szavazhattál levélben. Hol a nehezítés?"

2011 előtt senki nem szavazhatott levélben. Most senkit nem ér hátrány, hogy nem szavazhat otthonról számítógépéről. Ha például bevezetik az elektronikus választás lehetőségét, akkor viszont már gondot okozhat, ha csak bizonyos alanyi kör számára vezetik be.

tip 2018.01.29. 09:40:27

@chrisred: legitim dolog jónak vagy rossznak tartani a lakcímbejelentés intézményét, csakúgy, mint a külföldön lakó állampolgárok választójogát. Ez politikai kérdés, erről mindenkinek meg lehet a véleménye.

Az nem politikai kérdés, hogy valaki, aki külföldön él, fenn kívánja tartani a belföldön élés látszatát, de aztán a külföldön élő állampolgároknak kijáró elbánást hiányolja. Ez skizofrénia.

chrisred 2018.01.30. 05:28:15

@tip: Lehet szubjektív szemszögből elmebetegnek tartani a kétlaki embereket, de ez a választójog korlátozásához kevés.

tip 2018.01.30. 08:41:18

@chrisred: a kétlaki embereknek 2011 óta több lehetőségük van a szavazásra, mint annakelőtte: dönthetnek úgy is, hogy kijelentkeznek, és levélben szavaznak. Ennyit a korlátozásról.

chrisred 2018.01.31. 05:19:13

@tip: Nem igaz. Csak akkor szavazhatnak levélben, ha lemondanak a kétlakiságról. Természetesen csak akkor, ha az egyik lak Magyarországon van, a külföldi kétlakiaknak nincs ilyen problémájuk.

tip 2018.01.31. 08:34:28

@chrisred: 2011 előtt még ennyi lehetőségük sem volt. Apropó, nem pont te vagy az, aki szerint ez csak egy "statisztikai adat", és nem a valós élethelyzet? A külföldi (erdélyi, felvidéki stb.) közigazgatási szabályok megváltoztatása a jogegyenlőség előmozdítására kívánatos lenne, de a magyar törvényhozásnak ez pillanatnyilag nem áll módjában.

chrisred 2018.02.01. 05:39:23

@tip: Mint a kutya, a saját farkadat kergeted, ráadásul hibás logikával. A választójog egyenlőségénél nem azt kell vizsgálni, hogy valaki húsz éve milyen feltételek mellett vehetett részt a választásokon, meg most hogyan; hanem hogy ugyanazon a választáson két választópolgár közül egyik se legyen indokolatlanul hátrányos helyzetben.

Persze, hogy statisztikai adat. Nem is arról volt szó, hogy a valóságban megváltoztatja az életét, csak eltorzítja a hivatalos statisztikát, hogy külföldön is élhessen a választójogával.

tip 2018.02.01. 09:04:28

@chrisred: összevissza beszélsz. Aki nem változtatja meg az életét, hanem Magyarországon él, annak nem gond befáradni a szavazókörbe, ennyiben nem indokolatlan a különbségtétel. Az torzítja el a "statisztikát", aki külföldre költözik, és ezt nem jelenti be. Továbbá megnehezíti a saját szavazását is.

Felőlem gondolhatod, hogy indokolatlan a külföldön élők választójoga, vagy hogy az indokolatlanul csonka, vagy hogy a Magyarországon élőktől indokolatlanul várják el, hogy személyesen szavazzanak. Ezek politikai vélemények. Az viszont tény, hogy a külföldre költözőknek roppant egyszerű lehetőségük van a levélszavazásra: csak ki kell jelentkezniük a magyarországi lakóhelyükről. És akkor még a "statisztikát" sem torzítják!

A lakcímnyilvántartás elsősorban nem statisztika, hanem egy közhiteles nyilvántartás!

chrisred 2018.02.02. 05:59:25

@tip: Tegnap lobotómiát végeztek rajtad? Korábban még fel bírtad fogni, hogy vannak olyanok, akik huzamosabban, de nem véglegesen tartózkodnak külföldön (ösztöndíjat kaptak, addig dolgozik ott, amíg megrendeléseket kap, beteg rokonát ápolja). Nekik 2013 óta nem kötelező megszüntetniük a magyarországi lakcímüket. Nekik kell becsapniuk a hatóságokat, ha külföldről levélben akarnak szavazni, azt a látszatot keltve, hogy a külföldi tartózkodásuk nem ideiglenes, hanem végleges. És ha visszajönnek, újra bejelentkezniük arra a lakcímre, amit valójában el sem hagytak.

Számodra döbbenetes újdonságot fogok közölni: a közhiteles nyilvántartások statisztikai adatokat tartalmaznak.

tip 2018.02.02. 09:20:43

@chrisred: ugyanazokat a köröket futod, ugyanazokkal a tévedésekkel.

A lakcímnyilvántartás esetünkben nem statisztika, azaz esetünkben nem a sokaságra, hanem az egyénre vonatkozó megállapítások leszűrésére használatos. Itt és most nem az a kérdés, hogy hányan laknak Máriakálnokon, hanem hogy Gipsz Jakab ott lakik-e.

Nincs olyan kategória a lakcímnyilvántartásban, hogy "véglegesen" külföldön tartózkodni. Le lehet telepedni külföldön, és vissza lehet telepedni Magyarországra. A visszatelepedéskor be lehet jelenteni a magyarországi lakóhelyet. Csak a halál végleges. Nem csapja be senki a hatóságokat, ha visszaköltözik egy külföldi letelepedés bejelentése után, ez nettó képtelenség a részedről.

A bürokrácia sajnos nem tényleges élethelyzetekből, hanem nyilvántartásokból dolgozik. Minden polgár mellé nem lehet állítani egy revizort. Hasonlóan a lakcímbejelentéshez, aki a ius sanguinis alapján magyar állampolgár, az a születésétől fogva az, függetlenül attól, hogy anyakönyvezik-e mondjuk a külföldön született polgárt, nem is kötelező Magyarországon anyakönyvezni, de a magyar állampolgároknak járó elbánást csak anyakönyvezés után kaphatja meg. A lakóhelyet és az azzal járó jogosultságokat nem a bejelentés keletkezteti, hanem a tényleges élethelyzet, a lakcímbejelentés egy deklaratív eljárás, de nem lehet arra hivatkozni, hogy mivel nem kötelező, ezért aki elmulasztotta, azt ne érje joghátrány.

chrisred 2018.02.04. 16:20:21

@tip: "Nincs olyan kategória a lakcímnyilvántartásban, hogy "véglegesen" külföldön tartózkodni."

Ez egy teljesen értelmetlen mondat, a lakcímnyilvántartásban lakcímek szerepelnek.

"Le lehet telepedni külföldön, és vissza lehet telepedni Magyarországra. A visszatelepedéskor be lehet jelenteni a magyarországi lakóhelyet. Csak a halál végleges. Nem csapja be senki a hatóságokat, ha visszaköltözik egy külföldi letelepedés bejelentése után, ez nettó képtelenség a részedről."

Kevered a fogalmakat. Szóba sem került a letelepedés, arról volt szó, ha valaki huzamosabb ideig, azonban szándékoltan ideiglenesen tartózkodik külföldön valamilyen okból, céllal. Ezt nem letelepedésnek hívják.

Pontosan arról van szó, hogy a bürokrácia ne működjön az egyik legfontosabb alapjog rovására. Volt egy időszak, amíg a lakcímnyilvántartás megfelelően funkcionált kvázi választási címjegyzékként, ezt a korszakot a választási törvény 2011-es módosítása lezárta. A te logikád szerint az életnek kellene utánoznia a bürokratikus rendszert, szerintem meg fordítva. És hogy a csizma, vagyis az anyakönyvezés hogy került hirtelen az asztalra, fogalmam sincs.

tip 2018.02.04. 17:29:40

@chrisred: ahány polgár, annyi élethelyzet. Mindegyikre nem lehet külön jogszabályt alkotni, de nem is erről volt szó. Arról volt szó, hogy aki külföldön él, annak van-e levélszavazásra lehetősége, a válasz pedig az, hogy igen, van.

Az állampolgárság, mint analógia magyarázata részletesen benne van a hozzászólásomban. Ha nem veszed a fáradságot a megértésére, én sem veszem a fáradságot a szádba rágására.

chrisred 2018.02.05. 05:57:46

@tip: Nem is kell külön szabályt alkotni, hiszen a szabály adott, csak értelmezni kell. 2011-ig csak a szavazókörzethez kötött szavazás intézménye létezett, ezért logikusan lakcímhez kötődött a választójog lehetősége, hiszen abból derül ki, hogy a választópolgár melyik választókörzethez tartozik. 2011-ben létrehozták a szavazókörzeten kívüli szavazás lehetőségét (levélszavazás), ami állampolgársághoz, és nem lakcímhez kötődik. Logikusan minden magyar állampolgárt megillet, ha nem kíván élni a szavazókörzeten belüli szavazás lehetőségével, amihez nyilvánvalóan a lakcímét kell figyelembe venni. Innentől kezdve egyetértek azzal az okfejtéssel, hogy a lakcímbejelentés elmulasztása joghátrányt jelenthet, de ebben az értelemben csak az lehet a joghátrány, hogy nem élhet a szavazókörzeten belüli szavazás lehetőségével, vagyis egyéni jelöltre nem adhat le szavazatot. (Vagyis praktikusan, ha a magyar lakcímnyilvántartás valamitől teljesen megsemmisülne, nem az lenne az eredmény, hogy csak az egymillió regisztráltan külhoni magyar állampolgár vehetne részt a választáson hanem mind a kilencmillió, függetlenül attól, hogy hol él.)

Az analógia értelmetlen volt, senki nem cserélgetheti az állampolgárságát úgy, mint a lakcímét.

tip 2018.02.05. 08:42:05

@chrisred: hogy a választójogi törvény jó-e vagy nem, az politikai vélemény kérdése. Véleménye mindenkinek lehet.

Az nem vélemény kérdése, hogy aki külföldön él, annak, ha akar, van lehetősége levélben szavazni, mégpedig 2011 óta. Ez tény. Aki akar valamit, az megoldást keres - aki nem akar valamit, az kifogást.

Az analógia érvényes.

chrisred 2018.02.06. 05:56:16

@tip: Nem a politikai vélemény oldaláról kellene megközelíteni, mert az teljesen megosztottá tenné a közösséget. Az éppen hatalmon levő politikai erő híveit például az sem zavarná, ha többé egyáltalán nem lennének választások. Amiről szó volt, objektív és megfogható álláspont, az akadályok elgördítése a választói akarat szabad kifejezése elől, és láthatóan a véleményed szerint is csak bürokratikus akadályokról van szó.

tip 2018.02.06. 11:20:54

@chrisred: másfelől megközelítve: az államhatáron belül kétlaki választópolgár (alias állandó és ideiglenes lakcím) sem választ a tartózkodási helyén (átkérheti magát, de ettől nem lesz több választójoga; azt meg nem lehet ésszerűen elvárni, hogy a világ minden városában lehessen szavazni). Ugyanez pepitában, azaz országok közötti esetben a választópolgár döntésére bízni, hogy hány államban szeretne papíron lakos lenni, ezáltal egy vagy több teljes értékű választójoggal bírni (helyi választásokon alapból, országos választásokon az állampolgárság megszerzése után) szembemegy az egyenlő választójog elvével. Ideig-óráig lehet arra hivatkozni, hogy minden szuverén állam annak ad választójogot, akinek jónak látja, csakhogy minél több szuverenitás lesz az EU-ban központosítva, annál aggályosabb lesz az önkényes többszörös helyi és országos választójog. A csonka "határon túli" választójog is, természetesen. Ezt a határon túli szavazás cirkuszt, amennyire nincs semmi hatása a választások kimenetelére (1 vagy max. 2 mandátumról beszélünk, a külföldön szavazók, ha akarták volna, se tudták volna leváltani Orbánt a magyarországi választókkal szemben! a 2/3-ra, ami már nincs is meg neki, egyébként sincs már szüksége) annyira kihasználja a hatalom az uszításra, de ugyanúgy az ellenzék is uszít és ködösít vele, csak a másik irányban. A külföldön dolgozók, azok természetesen szavazhassanak, a határon túliak meg természetesen ne, holott tényszerűen egyikük sem él az ország területén. Ezt nem tudják racionálisan alátámasztani, csak a propaganda megy.

chrisred 2018.02.11. 07:03:03

@tip: Nem értem. Most a határontúliak választójoga ellen kampányolsz? Mert az is egy politikai vélemény, Fletó jó alaposan dolgozik is ellene - ami szokás szerint nagyjából annyit eredményez, hogy még népszerűbbé teszi az emberek szemében. Csak mi nem erről vitatkoztunk, hanem az egyenlő, vagy nem egyenlő választójog egyenló, vagy nem egyenlő módon történő gyakorlásáról.

tip 2018.02.11. 22:53:08

@chrisred: a választójog nem egyenlő a határon belül és azon kívül élők között, mert ez utóbbiak nem szavazhatnak egyéni jelöltre. Sőt, attól függően, hogy ki mennyire népes választókörzetben él belföldön, kicsit többet vagy kevesebbet ér az egyéni jelöltre adott szavazata. De a határon kívül élők körében egyenlő a választójog, mert mind szavazhat listára és mind szavazhat levélben.

chrisred 2018.02.12. 05:17:09

@tip: Vagyis a többletjogosultságot az adja, ha valaki az egyik egyéni választókörzetben él, így válik jogosulttá arra, hogy abban a választókörzetben szavazhasson egyéni jelöltre. A logikus az lenne, ha nekik kellene igazolni az erre való jogosultságukat (erre jó a lakcímjegyzék). Nem pedig fordítva, annak kell bizonyítania, hogy nem jogosult erre, aki külföldön tartózkodik, hogy jogosult legyen a külföldieknek elérhető levélszavazásra.

tip 2018.02.12. 11:19:56

@chrisred: tévedés, a lakcímbejelentés nem "bizonyítás", hanem egy deklaratív jogi aktus. A polgárnak pusztán közölnie kell a külföldön élés tényét, hogy a közigazgatás annak megfelelően kezelhesse; bizonyítékkal nem kell szolgálnia. A választójog továbbá nem "többletjogosultságokkal" való ügyes sáfárkodásról szól.

chrisred 2018.02.13. 05:32:10

@tip: Megint visszakanyarodunk ide? 2013-tól nem kell, csak a külföldön letelepedés tényét, vagyis azt, ha valaki véglegesen el akarja hagyni az országot. Az utolsó mondat igaz, a választásoknak tényleg nem arról kellene szólni, hogy a választópolgárok közül a szabályokat alakítani képes politikai erő kiket akar "helyzetbe hozni" és kik elé akadályokat gördíteni.

tip 2018.02.13. 09:23:03

@chrisred: tévedés, 2013-ban az "ideiglenes külföldön tartózkodás" intézményét szüntették meg, azért, mert nem volt értelme az "ideiglenes" kitételnek. Ugyanis nincs időbeli korlát, és nem is lehet számonkérni, ha valaki haláláig "ideiglenesen" külföldön tartózkodik, vagy ha rövid időre letelepedik. Az ország ideiglenes és végleges elhagyásának megkülönböztetése ezért abszurd. (Ugyanezen okból nincs állandó és ideiglenes lakcím sem, hanem lakó- és tartózkodási hely: nem tilos a lakóhelyet akár rövid időközönként is megváltoztatni, akkor meg mitől lenne állandó.) Valaki vagy az országban él, vagy nem. Az a nagy félreértésed, hogy a választópolgár szerinted önmaga alakíthatja a közigazgatás adatait a szája íze szerint úgy, hogy neki bizonyos ügyek intézése kényelmes legyen. Ezzel szemben a lakcímbejelentés nem a polgár mérlegelésén, hanem a tényleges élethelyzetén kell, hogy alapuljon. Az, hogy a külföldi letelepedés bejelentése nem kötelező, csupán annyit takar, hogy nincs az elmulasztásához kapcsolt szankció (mint ahogy az ideiglenes külföldön tartózkodás bejelentésének elmulasztása elvileg közigazgatási bírságot vonhatott maga után), de azt nem jelenti, hogy más következménye sincs. A mulasztás következménye az, hogy a bejelentéshez kapcsolt jogkövetkezmények természetesen nem állnak be, és a választójog csak az egyik példa: a polgárt hivatalos ügyben továbbra is a bejelentett lakóhelyén fogják keresni, be fog állni a kézbesítési vélelem tértivevényes küldeménynél stb. Mindenkinek megvan a lehetősége tenni ez ellen, ha szeretne: elballag az okmányirodába, és bejelenti a lakcímének megváltozását külföldire. Semmilyen politikai erő nem gördített senki elé akadályokat: azok az akadályok 28 éve ott vannak.

chrisred 2018.02.14. 05:49:08

@tip: Nincs olyan, hogy rövid időre letelepedik, rosszul használod a fogalmakat. És természetesen nem szüntették meg az ideiglenes külföldön tartózkodás intézményét, ugyanúgy létezik a három hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás jogszabályi lehetősége (2007. évi II. törvény),. A törvény ezt a három kategóriát különbözteti meg, ez az Unió többi országában is egységes: kilencven napot nem meghaladó tartózkodás (turista vízum), ideiglenes tartózkodás (meghatározott jogcíme szerint), letelepedés. A lakó- és tartózkodási hely, illetve az állandó és ideiglenes lakcím lényegében szinonimái egymásnak. Tartózkodási helyed az, ahol ideiglenesen laksz, miközben van egy állandó lakcímed valahol máshol.

Bizony, a választópolgár azért tartja fenn az adójából a közigazgatást, hogy neki bizonyos ügyek intézése kényelmes és egyszerű legyen.

A külföldi letelepedés bejelentése kötelező, az ideiglenes tartózkodás bejelentése nem az. Alkotmányellenes nem jogszerűtlen magatartást jogszabályi úton hátrányos jogkövetkezménnyel sújtani. Ha a polgárnak van ügyfélkapus regisztrációja, akkor a hivatalos leveleket ott is kötelező elérhetővé tenni számára. Amit megnézhet a világon bárhonnan.

tip 2018.02.14. 14:35:56

@chrisred: hogyne lehetne rövid időre letelepedni, semmiféle időbeli alsó korlátja nincs a letelepedésnek, te képzelsz bele a fogalmakba olyasmit, amit nem tartalmaznak. Az ideiglenes tartózkodásnak meg felső korlátja nincs, nyugodtan tartózkodhat valaki haláláig ideiglenesen a lakóhelyétől távol.

Ne magyarázd félre, amit írtam: a polgár a bejelentéseinek tartalmával nem a kényelmét kell szolgálja, hanem a valós élethelyzetét kell közölnie.

Van, aki szerint az hátrányos megkülönböztetés, hogy a külföldön élőknek csonka a választójoga. Van, aki szerint az, hogy nincs az országban élőknek lehetősége levélszavazásra. Van, aki szerint az aggályos, hogy nem is kell az országban élni a választójoghoz. Van, aki szerint az aggályos, hogy magyarországi állandó lakosnak "tekintheti" magát szinte bárki, és akkor jár neki a teljes választójog, meg az ukrán nyugdíj és hasonló jótétemények, akkor is, ha egyébként szemmel láthatólag nem az országban él, nincs tartósan jelen, nem itt dolgozik, nem itt hajtja rendszeresen álomra a fejét. Ezek vélemények. Az viszont tény, hogy aki nem Magyarországon él, annak 2011 óta van egy új lehetősége: a levélszavazás. Eggyel több lehetőség, mint korábban. Csak a választópolgár szándékán múlik, hogy él-e a lehetőséggel. Aki akar valamit, az megoldást keres, aki nem akarja, az kifogást.

chrisred 2018.02.15. 05:57:38

@tip: Mondom, hogy fogalmi zavarban vagy. A rövid időre letelepedés nem létezik, olyan, mint a rövid ideig tartó abortusz. A letelepedés végleges és visszafordíthatatlan szakítás a korábbi otthonával. Természetesen később újra letelepedhet máshol, ahogy az abortusz után is szülhet valaki mégis gyereket, de az természetesen az abortusz visszafordítását jelenti.

Az ideiglenes tartózkodást meghatározott érvényességi ideig engedélyezik, az érvényességi idő lejártakor ellenőrzik, hogy a tartózkodás jogcíme szerinti feltételek még fennállnak, és csak akkor hosszabbítják meg az érvényességi időt, ha igen.

Nem magyarázom félre, a közigazgatás aktusainak a polgár kényelmét, biztonságát és érdekeinek védelmét kell szolgálnia. Ha a közigazgatás bürokratikus akadályokat gördít a polgár jogainak gyakorlása útjába, a közigazgatás céljával és funkciójával ellentétesen működik. A logikád szerint a hivatal akár naponta zaklathatná a polgárokat, hogy a valós élethelyzetüket vizsgálja. A lakcímnyilvántartásnak és a választójognak semmi funkcionális kapcsolata nincs, ha valaki nem szavaz egyéni jelöltre. Mióta pedig van lehetőség arra, hogy a magyar választópolgár csak a pártlistára szavazhasson levélben, új szituáció állt elő, amihez a közigazgatásnak is új funkciókat kell biztosítania.

tip 2018.02.15. 11:13:02

@chrisred: a lakcímnyilvántartásból derülnek ki a közigazgatás számára a polgár választójogának részletei, tetszik vagy nem, ez a jogszabály. A közigazgatás biztosítja a levélszavazás lehetőségét, 2011 óta. A polgár szándékán múlik, hogy él-e vele, a jogok már csak ilyenek. Hogy mivégre kerül ide az abortusz, az rejtély.

chrisred 2018.02.16. 05:26:44

@tip: Továbbra is mondom, egy szabad országban nem az emberek életét igazítják a szabályokhoz, hanem fordítva. A szabály életszerűtlen, torz és egyenlőtlen helyzeteket szül, ezért meg kell változtatni.

"A közigazgatás biztosítja a levélszavazás lehetőségét, 2011 óta. "

A közigazgatás nem biztosít semmilyen lehetőséget, azt a törvény biztosítja. A közigazgatás feladata biztosítani a jogok gyakorlásának feltételeit.

Az abortusz hasonlat volt.

tip 2018.02.16. 09:40:18

@chrisred: az emberek életét nem kell igazítani semmihez: mindenki oda költözik, ahová akar. Minden külföldre költözőnek megvan a lehetősége a levélszavazásra - ő dönti el, hogy él-e vele. A jogszabály és a közigazgatás is biztosítja a lehetőséget.

chrisred 2018.02.17. 06:05:39

@tip: Ez akkor lenne így, ha nem kellene arról döntenie, hogy megtartsa a magyarországi lakcímét vagy sem.

tip 2018.02.17. 18:09:35

@chrisred: az csak egy "statisztikai adat". A döntés a választópolgár kezében van.

chrisred 2018.02.18. 10:12:41

@tip: Így van, semmi köze a választójoghoz.

tip 2018.02.18. 14:21:26

@chrisred: a személyi igazolványnak sincs köze a választójoghoz, mégsem lehet szavazni nélküle. A döntés a választópolgár kezében van. Nem akarásnak nyögés a vége.

chrisred 2018.02.19. 05:29:57

@tip: Már hogyne lehetne szavazni személyi igazolvány nélkül? Szerinted hogy mutatja be a személyijét a levélben szavazó?

tip 2018.02.19. 08:44:16

@chrisred: a kérdés az volt, hogy miért kell bemutatnia annak, akinek be kell mutatnia, miközben nincs köze a választójoghoz. A kérdés érvényes akkor is, ha nem mindenkinek kell bemutatnia.

chrisred 2018.02.20. 05:26:43

@tip: Volt kérdés? :) Igazából nem a személyi szükséges, a személyazonosságot lehet útlevéllel vagy jogsival is igazolni. De a felvetés tényleg jogos. Ha a levélszavazáshoz elég egy online vagy postai regisztráció, ami utána tíz évig érvényes, miért kell a többi szavazónak az iratait mutogatni a szavazóbizottság előtt, ami ráadásul nem is hatóság. Miért nem elég, ha a szavazókörben mobilon vagy az ottani gépen belépve az ügyfélkapus fiókomhoz bemutatom a kiküldött értesítést?
süti beállítások módosítása